Corporate income tax in Hungarian republic

A társasági adó bevallása és megfizetése

A társasági adóra vonatkozó elsődleges jogforrás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.).

A társasági adó alanyai
A társasági adó alanya a Tao.-ban nevesített belföldi, valamint külföldi személy. Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül
- a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
- a szövetkezet,
- az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
- az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdőbirtokossági társulat és 2005-től a közjegyzői iroda,
- a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (MRP),
- a közhasznú társaság, a vízitársulat,
- az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
- a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon,
- az európai területi együttműködési csoportosulás.

Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye Magyarországon van. Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak.

Adófizetési kötelezettség, a társasági adó mértéke

Az adózót jövedelme után társasági adókötelezettség terheli. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre ún. bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz. Fő szabály szerint a társasági adó a pozitív adóalap 16 százaléka.

Az általánostól eltérően az adó mértéke 2008. január 1-jétől – az adózó választása esetén – a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék, ha
- az adózó nem vesz igénybe az adóévben a törvény alapján adókedvezményt, és
- az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és
- adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó mentesül a jövedelem- (nyereség-) minimum alól, és
- az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, és
- az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve ugyanezen rendelet 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség áll fenn. Annak megállapítása során, hogy az adóalap megfelel-e a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó feltételnek, a jogelőd nélkül alakult adózónak, valamint a jogutód adózónak az alábbiak szerint kell eljárnia:
- a jogelőd nélkül alakult adózó az első adóéve (ha az előtársaság időszaka önálló adóév volt, akkor ideértendő az azt követő adóév is) adóalapját veszi figyelembe,
- a jogutód adózó pedig az átalakulás évében kezdődő adóévében a jogelőd – átalakulás napját megelőzően lezárt – adóéve [az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, illetve a végleges vagyonmérleg(ek) alapján megosztott] adóalapját (beolvadáskor az átvevő adózó jogelődnek is minősül).
Az adóalap akkor pozitív, ha a vállalkozás nyereséges.

Adóelőleg bevallása

Az adózónak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania, mégpedig az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet azonban adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

Az adóelőleg mértéke és esedékessége

Az adóelőleg
- az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, egyéb esetekben pedig
- az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege. [link: type="webcompass" target="1996. évi LXXXI. tv. 26. § (2) bek."]

Az adóelőleg
- havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot;
- háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint. [link: type="webcompass" target="1996. évi LXXXI. tv. 26. § (7) bek."]

Feltöltési kötelezettség

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, aminek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. Lényeges, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.